Kirándulás 2022. szeptember 17.

A Kőszegpaty Jövőjéért Egyesület szervezésében önkormányzati támogatással több év kihagyás után kirándultak Kőszegpaty lakói. A kissé borongós reggel sem vette kedvünket, 7 órakor indult az autóbuszunk Esztergomba. Útközben „helyi idegenvezetőnk” volt, Májerhoffer Attila Polgármester úr személyében, aki lelkesen osztotta meg velünk történelmi tudását Esztergomról, Visegrádról, Mátyás királyról. Közben kisebb, nagyobb sikerrel tudtunk válaszolni becsempészett kérdéseire. Kis iskolásoktól nyugdíjasokig voltunk a buszon, ki-ki a maga tudását dobta be egy-egy alkalommal. Komoly feladat volt többek között, melyik papírpénzünkön van a Herkules – kút, Mátyás király arcképe stb.

Esztergomban idegenvezetővel tudtuk megtekinteni a Bazilikát. Már többször jártam a Bazilikában, de így idegenvezetővel egész más volt ott lenni. Minden fal, kép, oltár megelevenedett a mesélt történetek alapján. A hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műremeke, a Bakócz- kápolna, mely a XVI. században vörös márványból épült. Packh János 1823-ban áthelyezte a Bazilikába, annak oldal kápolnája lett. A XVI. században készült kápolna hazánk egyetlen épségben megmaradt reneszánsz műemléke. 1823-ban Packh János 1600 darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizte az utókornak.

A főoltárképen, Michelangelo Grigoletti alkotásán, Mária mennybemenetelét láthatjuk, de a Mennyekbe fölvett Boldogságos Szűz, mint Magyarország patrónusa jelenik meg azon az ábrázoláson is, melyet Grigoletti kompozíciója nyomán – annak sajnálatos halálát követően – rokona, Napoleone Nani fejezett be. (Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának). A Mennyekbe fölvett Szűz Mária, Nagyboldogasszony ünnepe egyben Szűz Máriának, az ország patrónusának (Patrona Hungariae) emléknapja is, ezt ünnepeljük Esztergomban augusztus 15-én.

Ott tartózkodásunk alatt egy kis esküvői hangulatban, misében is részünk lehetett (valószínű 50. házassági évforduló ünnepe volt).

Majd felmentünk a Kincstárba ahol többek között megcsodálhattuk a Koronázási eskükeresztet, amely önmagában is csodaszép későromán keresztereklye-tartó, és amelyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküt tettek; Zsigmond király nagyobbik szarvserlegét, amely a legutóbbi kutatások szerint feltételezhetően Zsigmond bátyjától, IV. Vencel cseh király birtokából kerülhetett a magyar király és német-római császár tulajdonába. Mátyás király kálváriája vagy a Corvin-kálvária az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legértékesebb darabja, egy talpas, arany kereszt. Magyarország legnagyobb ékszerkincse. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. Magassága 72,5 cm, súlya 5411 gramm.

Sajnos a kupolába nem tudtunk felmenni, mert felújítás alatt áll. Helyette körbe sétáltuk a Bazilikát, gyönyörködve a környezetben, a Párkányi hídban stb.

Utunkat egy rövid autóbuszos városnézéssel folytattuk Párkányban, majd Visegrádra érkeztünk. Ott a tartalmas ebéd elfogyasztása után mentünk a Királyi Palotába.

A visegrádi királyi palotát is idegen vezető kíséretében járhattuk végig, akik csakúgy, mint az esztergomi hölgy nagyon örült, hogy Vas megyéből érkeztünk. A történelmi adatokon kívül    „fenomenális” idegenvezetőnk sok érdekes anekdotát is mesélt a királyi család életéről.

1476 és 1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek, a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart.

Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el.

Először a kőtárhoz érkeztünk, majd Palotakertben a helyreállított fűszerkertet, gyümölcsös- és pihenőkertet néztük meg.  A levendulák, a rózsák, a fűszernövények és a lugasok között sétálva úgy érezhettük magunkat, mintha visszarepülnénk az időben, hogy Mátyás király udvarában vendégeskedjünk.

A gótikus kerengő feletti jellegzetes reneszánsz loggián sétálva az embernek könnyen az az érzése támadhat, hogy mögötte kéz a kézben sétál Aragóniai Beatrix és Hunyadi Mátyás.

A visegrádi Királyi Palota egyik legkülönlegesebb látnivalója a Herkules-kút rekonstrukciója, amely a palota földszintjén, a díszudvarban található. A szakértők úgy tartják, hogy a Herkules-kút, amelyet 1941-ben sikerült feltárni, Giovanni Dalmata olasz mester remekműve. A Herkules-kút legfontosabb díszítőelemei Hunyadi Mátyás címerei, valamint Herkules Dalmata által elképzelt gyermekkori alakja. A legyőzhetetlen gyermek feltehetően Corvin Jánosra, Mátyás király házasságon kívül született, majd törvényesített fiára utal.

A Palota belső helyiségeiben láthattuk a király fogadótermét, az udvarhölgyek és Corvin János szobáját, Megcsodáltuk a rövid ágyakat, amelyben ülve mertek csak aludni, hisz hiedelmük szerint a fekvő embert könnyebben gyűri le a halál. Elméletben főzhettünk a konyhában, ahol Mátyás király kedvenc ételeit főzték annak idején. Ma is készítenek ott ételeket, bemutatva az akkori ételeket és eszközöket.

A királyi palota fegyvertárában Dávid – velünk utazó kisfiú - bátran kipróbálta, hogy milyen nehéz egy sisak, milyen nehéz kézben tartani egy kardot stb.

Sajnos gyorsan eltelt a nap és vissza kellett indulnunk, élményekkel gazdagon, kissé elfáradva.

Hazafelé még megálltunk a Fellegvár lábánál, gyönyörködni a Dunakanyar csodálatos panorámájában.

Ezúton is köszönjük az Egyesület Elnök Asszonyának a szervezést, Polgármester Úrnak a buszos történelem órát, az önkormányzatnak az anyagi támogatást.

Alig várjuk, hogy a következő évi kirándulást szervezhessük, tippek forognak a fejekben.

                                                                                                                                                         Milos Lászlóné